2009. szeptember 28., hétfő

Közönykezű tökéletesség…



Nem kérek többet,
csak szakítsd le a
bennem hervadó
virágokat!

Gyűjtsd őket kosárba,
majd híreszteld, hogy
áldozat mind…, nem ők
gyötörtek lehajló
tekintetükkel.

Te voltál… te, ki
most pusztítsd el őket!
Bűnbak kell, hát
legyen a sziromhajú
árva leány!

Bánva, de már a közöny
kering kezünkkel
de mészárold még a szépet
te mindennél gyönyörűbb!

Te álnok, te gaz, te
szörnyű tökéletesség!
Öld meg a szépet, mely
hibás, de szerették!


Fehér Dávid, 2009. szeptember 28.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése