Árvalányhajért…
Átjártak vékony
hangú lidércek.
Árvalányhaj csilingeli
a fényt,
s ígérnek áhított
nyugalmat.
Glóriát kapott itt
a mező… lelkektől
csillog tündék haja.
Hamar testemmel
csókolom e valóságot.
Fertő szivárványok
emelik magasba
hangtalan remegő
lényem.
Már értem…
Mind meghalunk
a csillogásért.
2010. január
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése